VESZÉLYES FAJOK - CSÍPÉSEK
Megmarták vagy megcsípték?
Tudta Ön, hogy az összes pók ragadozó, és amikor marnak, fogai pálcaszerűen sorakoznak egymás mellett egy kampó
mentén? Ezt a kampót csáprágónak hívják.
A skorpió csáprágói csipesz-szerűek, kettő van belőlük, és arra szolgálnak, hogy kiszakítsák a zsákmányukat. Ez az
állat ugyanakkor a farkával is csíp: a farka végén lévő fullánkot döfi bele az áldozatba.
A kígyók szintén marnak, természetesen a nagy álkapcsukkal, mellyel a test bármely részét könnyen elérik. A világ
legveszedelmesebb kígyója a Tajpán, amely pár másodperc alatt képes ölni.
De mindez semmi a Kokoi-hoz képest, aki elnyerte a "legmérgezőbb állat" címét. Meglepő, de ez az állat nem pók vagy
kígyó, ez csak egy béka. Biztosan nem olyan gyors, mint a leggyorsabb mérges rovar, a lódarázs. A Lódarázs 50 km/h
gyorsan képes repülni, és hosszú fullánkjával közvetlenül az erekbe tudja fecskendezni mérgét. Ugyanúgy, ahogy a
hatalmas hálót szövő pók, a Nephilus. A pókokat említve: a pókok képesek egyszerre akár több ezer tojást tartalmazó
bábot rakni. Szerencsére a nagyméretű Pepsi rovar felveszi a küzdelmet a Tarantellákkal szemben.
Ami a böglyöket illeti: a bögöly az ormányszerű szájszervvel csíp és lárvái egymást is felfalják.
Ennek a jól ismert rovarnak a feje trombita alakú szájszervben végződik. Nőstényei az emberek, állatok vérét, valamint
a növények nedvét szívják. A nőstényszúnyog méreganyaga a fullánkhoz kapcsolódó parányi méregmirigyéből, illetve a
rovar nyálából származik. Ez utóbbi véralvadásgátló anyagot tartalmaz, amely ártalmatlan, helyi allergiás reakciót
válthat ki.A szúnyogok átvivői, terjesztői (ahogy a szakemberek mondják: vektorai) több veszélyes betegséget okozó
kórokozónak. Talán elég csupán a maláriát, a sárgalázat, a dengue-lázat vagy a filariózist megemlítenünk.
Az emberek a csípőszúnyogoknak jobbára csak kifejlett alakjaival, imágóival, sőt közülük azoknak is csupán a nőstény egyedeivel találkoznak. A rövid életű, a párzás után hamar elpusztuló, tollas csápú hímek növényi nedvekkel, nektárral táplálkoznak. A gyakran nagy távolságra is elvándorló nőstények viszont rendszerint csak akkor tudnak életképes petéket lerakni, ha melegvérű állatok vagy az ember vérével jól teleszívták magukat.
A testből kiáramló hő és néhány jellemző illatkomponens, meglepő módon még a kilélegzett szén-dioxid is az emberhez
irányítja a szúnyogot. Csípéskor a szúnyog nyálával véralvadást gátló anyagot is juttat a sebbe, ekkor kerülhet az
ember szervezetébe a szúnyog által terjesztett kórokozó is.
(Forrás: Élet és Tudomyány)
A szúnyogcsípésre különbözően reagálnak a gyermekek és felnőttek. Egyeseknél a csípés helyén csak kisebb, viszkető, vörös, tömött, a bőrből kiemelkedő kiütések jelennek meg. Mások fokozottan érzékenyek a rovarcsípésre, náluk nagy kiterjedésű, vörös, meleg tapintatú duzzanat keletkezik. Ijesztő, amikor a szemhéjat éri a csípés, ilyenkor a néha a szemünket sem tudjuk kinyitni.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a duzzanat csípés következménye, jobb, ha megmutatjuk orvosnak, mert más, súlyosabb betegségnek is hasonló a klinikai képe. Akár ízületi gyulladásra is gondolhatunk, ha a duzzanat bokán, a csuklón vagy a kézfejen van. Segít a kiütések elkülönítésében, hogy általában a csípés közepén látszik a szúrás helye.
Gyerekeknél a rovarcsípést követően előfordul ún. késői reakció, amikor a csípés helyétől távolabb jelentkeznek apró,
tömött, piros kiütések, és sokáig meg is maradnak. Ezeket gyakran elvakarják, de bármilyen más rovarcsípés elfertőződhet.
(Forrás: Patika Magazin)
Végezetül pár szó a hangyákról. A hangyák többsége harap, nem csíp, és néhányuk harapás után a sebbe fecskendezik mérgüket.
(c) 2006 ASPIVENIN
Developed and created by TuuB